bennünk mindig összeütközik az oszlopok talpa és csúcsa utánad nézek a partról ahonnan elindultál kiáltásom félig földbe ásott oroszlán s a forró szelek sziszegő füvekkel bevontak zöld homok szorításuk helyén a testem
intek feléd halakká válnak ujjaim szempilláim sebből kiálló fércek
bolyongok…