Csempészfurgon

Bella István: Alkalmi vers

2015. január 03. - Csempészfurgon

Ötven év és ebből tizennyolc együtt
– azaz harminchat: (ha kivonsz, összeadsz)
tizennégy éves kislány vagy, (s ha így vesszük)
én meg tizenhét éves nagyfiú, kamasz.

Moziba járunk, egymást majd megesszük,
úgy szeretjük a szerelmet, (hol van az?)
De Rákoskeresztúron ha elejted a kesztyűd,
én Sárkeresztúron fölveszem neked azt.

Vasárnap van. És épp be vagyok zárva
a kollégium Héttornyú Tilalmába,
s te hajaddal, csípőddel integetsz:
(föl-alá jársz ott lenn. Hogy ne legyek árva.)

S most úgy nézek vissza az idő-visszaságba:
de jó, hogy akkor megfogtam kezed,

mikor még mindenki másban sejthettelek.

Csorba Győző: Ellenpontok

 

Fulladás örvény szöglet ájulat
fűrész nyál vér fog-reccsenés epe
verem bűz rács hörgés roncs dög cafat
por sár por sár por és sem én se te

Bársony csók öl pár bimbó kézfogás
kalász gyermek fészek dal lepke víz
álom hullám pehely szív biztatás
fény nap fény nap fény és én is te is

Fulladás bársony ájulat szirom
fűrész kalász verem víz lepke vér
por fény por fény nap sár nap sár s megint

Sem én se te s én is te is korom-
s hő-csíkok közt roskadva s könnyedén
botolnak és táncolnak lépteink.

süti beállítások módosítása